Negatív

A világ "miértjei" -re keressük a választ. Vitaindító rövidebb-hosszabb vezérfonálból kiindulva szeretnénk mindent megfejteni. Oldalunktól nem áll távol az emelkedettnek tűnő témák bolygatása sem, esetenként filozófikus tartalom is megjelenik. Talán az oldal jelszava lehetne a címben is szereplő Negatív szó is, ami kifejezi azt is, hogy nem vagyunk optimisták! Ebbe belefér a pesszimizmus és a realizmus, ami egybe is esik néha (sajnos). Olykor szomorú témákat ironikusan fejtünk ki, hogy ezzel viccessé és nyomatékossá tegyük azt.

Friss topikok

  • Jerome Moro: Nagativizmus – szüleim haláltáncára emlékeztet a szó. Anyám küldetésszerűen tagadott (negált, elle... (2012.02.05. 17:23) Konstruktív negativizmus
  • Felicitasz: Szerintem az anya és a gyerek érdekeit nem érdemes élesen elválasztani. Teljesen igazad van abban,... (2010.08.06. 22:34) Akik otthon akarnak szülni...
  • konnor: "Ugyanis ez a bajszos fiatalúr nem volt nagyszerű ember, de még csak jó költő sem (arról nem is be... (2010.03.18. 17:34) Petőfi Sándor, a legnyomibb, magyarnak tartott költő-szerűség
  • keksz*: Az jó, ha van ilyen program már alsósoknak (bár nem értem, hogy a tanítónénik maguk miért nem tudj... (2009.05.12. 12:07) Kire bízzuk a gyerekek tanítását?
  • vagy_-_vagy: Engedtessék itt meg egy önkényesen kiragadott idézet Kierkegaard eszmefuttatásából: "A nyelvben r... (2009.03.20. 17:45) Gyilkos szavak

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

ClustrMaps

Védjük az állatokat!

2x3 áldozat - a tettes ismeretlen

2007.06.10. 09:26 | keksz* | Szólj hozzá!

2 rövidebb esszé elgondolkoztató tartalommal!

 

1944, egy lengyel kis falu melletti erdő; éjjel 11-kor

 

A sáros avaron cammogott 3 férfi az erdő mélye felé, de az esőt hozó felhőktől nem látszott az arcuk. Kettő közülük a németek egyenruháját viselte, a harmadik, aki kétszer magasabb volt mindkettőjüknél pedig átázott rabruhájában vacogott. Talán csak a fogai roppanásai törték meg az éj szokatlan csendjét. Már egy ideje bizonytalanul haladtak előre, de semmi erőszak, vagy dulakodás nem történt közöttük. Amikor egy nagy tisztás közepére érkeztek, reszketve megálltak. Nem néztek egymás szemébe.

-Ez jó lesz? - kérdezte az egyik tiszt a társától meglehetősen feszült hangon.

-Nem tudom. Hans-Jürgen? – fordult a másik tiszt a rabhoz.

A rab elmosolyodott, tenyereit összefogva kinyújtotta, és az összegyűlt esővízben megmosta véres arcát, majd megszólalt: - Szép hely. Emlékeztek, mikor kisgyerekek voltunk, itt rejtettük el a kincseinket? Szép hely.-

A két tiszt némán a kezébe nyomta az ásót és a botot, majd két különböző irányba léptek vagy tíz métert.

Hans-Jürgen elkezdte ásni a sírját, s közben egyre jobban megeredt az eső. Villámlott is, így a két dohányzó és egymásnak háttal álló tiszt egyenruháján olvashatóvá vált a nevük: az egyiküket Hansnak, a másikat pedig Jürgennek hívták. A három barátnak ez a névkeveredés sok mókát okozott gyerekkorukban, de az még a 20-as években volt. Tudták, hogy minden megváltozott, és szinte már azt is elfelejtették, hogy ők kik, arról nem is beszélve, hogy másokkal milyen kapcsolatban álltak. Most azonban mindkettejük fejében az emlékek kavarogtak…

-Végeztem, most már teljesíthetitek a parancsot, barátaim. Kár, hogy a dörrenés felriasztja majd a vadakat. – hatolt át a várakozás végtelennek tűnő hártyáján Hans-Jürgen felszólítása.

Ott térdelt a maga ásta sírban. Hans most értette csak meg igazán, mi is a feladata, és elborzadt. Szerette volna átölelni a barátait, és hárman elmenekülni ebből a helyzetből. De félt Jürgentől, mert nem tudta, hogy mennyire változott meg és mennyire fontos számára a parancs. Félt, hogy őt is lelőné, mint szolgálatot megszegőt. Így inkább csak mélyen belenézett a szemébe. Jürgen is most értette csak meg igazán, mi is a feladata, és elborzadt. Szerette volna átölelni a barátait, és hárman elmenekülni ebből a helyzetből. De félt Hanstól, mert nem tudta, hogy mennyire változott meg és mennyire fontos számára a parancs. Félt, hogy őt is lelőné, mint szolgálatot megszegőt. Így inkább csak mélyen belenézett a szemébe.

Így álltak ott hárman gyerekkori barátok vagy egy órán át, és egymás szemébe néztek, rezdületlen arccal. Egyszer csak a két tiszt lenézett a földre, elővették a fegyverüket és lelőtték Hans-Jürgent.

A dörrenés utáni némaságban elásták, mellé a parancs papírját. Ezután mindketten hazamentek a szállásukra, és mindketten fejbelőtték magukat.

 

2,

2007, egy magyar megyei jogú város melletti kis falu; délelőtt 11-kor

 

Megteheti, hogy csak 11-kor kel fel, hiszen nyári szünet van az iskolában. Kibújik a selyemtakarós ágyából, bemegy a fürdőszobájukba, ahol anyja ránctalanító szappanával megmosakszik (nehogy a tiszta és energiadús 13 éves arca idő előtt megöregedjen – ezt az Avonos tanácsadója javasolja). Visszamegy a szobájába, bekapcsolja a PC-t, s amíg az tölt, kimegy a konyhába, ahol bekapcsolja a mikrót. Ezután vissza a szobába, ott a Hi-fi és a légkondi bekapcsolásával folytatja, mert nem bírja ezt az őrült meleget. Közben a gép betölt, így Timcsy be tud jelentkezni msn-re.

Szerencsére legjobb barátnője már fenn van, és őrá vár. Rögtön meg is beszélik, hogy mi legyen a programjuk a nyári szünet első napján. A különböző szmájlik és követhetetlen rövidítések bokraiban ők kitűnően eligazodnak, így hamar célba érnek: Zsó felveti, hogy menjenek át a plázába. Igazából ő nem ezt szeretné, mert annyi mindent tervezett korábban (inkább egy társasjátékot akart szerkeszteni, verset írni, felfedezni a falu melletti erdőt, viccelődni a városi emberekkel, tollasozni stb.). De fél, hogy Timcsy nem találja ezeket jó ötletnek, és tönkremegy a barátságuk. Így csak egy olyan ötlettel áll elő, amelyet minden velük egy idős lány szívesen megtesz: a shoppingolás. Mikor Timcsy megkapja az üzenetet, nagyra nyitja a szemét, aztán gyorsan vissza is csukja, mert a zümmögő légkondi belefúj.  Igazából nem tetszik neki az ötlet, mert annyi minden mást tervezett korábban (inkább egy társasjátékot akart szerkeszteni, verset írni, felfedezni a falu melletti erdőt, viccelődni a városi emberekkel, tollasozni stb.). De fél, hogy Zsó nem találja ezeket jó ötletnek, és tönkremegy a barátságuk. Így csak egy olyan ötlettel áll elő, amelyet minden velük egy idős lány szívesen megtesz: a shoppingolás. Végül visszaírja, hogy ez nagyon szupcsi lesz, és találkozzanak fél óra múlva a megszokott helyükön.

Fél óra múlva ott is állnak a kis robogójukkal (13. szülinapi ajándék). Üdvözlik egymást, megdicsérik a másik napszemcsijét. Ezután mindketten átmennek a városba, és mindketten belépnek a plázába.

Címkék: függőség világ hiány pesszimizmus realizmus fogyasztóitársadalom

A bejegyzés trackback címe:

https://negativ.blog.hu/api/trackback/id/tr1996006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.