Negatív

A világ "miértjei" -re keressük a választ. Vitaindító rövidebb-hosszabb vezérfonálból kiindulva szeretnénk mindent megfejteni. Oldalunktól nem áll távol az emelkedettnek tűnő témák bolygatása sem, esetenként filozófikus tartalom is megjelenik. Talán az oldal jelszava lehetne a címben is szereplő Negatív szó is, ami kifejezi azt is, hogy nem vagyunk optimisták! Ebbe belefér a pesszimizmus és a realizmus, ami egybe is esik néha (sajnos). Olykor szomorú témákat ironikusan fejtünk ki, hogy ezzel viccessé és nyomatékossá tegyük azt.

Friss topikok

  • Jerome Moro: Nagativizmus – szüleim haláltáncára emlékeztet a szó. Anyám küldetésszerűen tagadott (negált, elle... (2012.02.05. 17:23) Konstruktív negativizmus
  • Felicitasz: Szerintem az anya és a gyerek érdekeit nem érdemes élesen elválasztani. Teljesen igazad van abban,... (2010.08.06. 22:34) Akik otthon akarnak szülni...
  • konnor: "Ugyanis ez a bajszos fiatalúr nem volt nagyszerű ember, de még csak jó költő sem (arról nem is be... (2010.03.18. 17:34) Petőfi Sándor, a legnyomibb, magyarnak tartott költő-szerűség
  • keksz*: Az jó, ha van ilyen program már alsósoknak (bár nem értem, hogy a tanítónénik maguk miért nem tudj... (2009.05.12. 12:07) Kire bízzuk a gyerekek tanítását?
  • vagy_-_vagy: Engedtessék itt meg egy önkényesen kiragadott idézet Kierkegaard eszmefuttatásából: "A nyelvben r... (2009.03.20. 17:45) Gyilkos szavak

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

ClustrMaps

Védjük az állatokat!

Ne olvassa el, úgysem hiszi el!!!

2007.06.19. 17:15 | keksz* | Szólj hozzá!

 

Na csak nem fogadja meg a tanácsot a kedves Olvasó, és (mint a kisgyerekek) csak azért is megnézi, mi van a tiltott dobozkában! Jól van! Akkor már ne hagyja abba, mert ebben a cikkben a média (újság, reklám) és az üzletek befolyásolási technikái közül csipegethet. Talán ezek megismerésével legközelebb nem dől be az ilyen könnyen, és nem lesz egy bábu, akit az üzleti érdekek mozgatnak. Lesz köztük átlátszó és ócska trükk, de összetettebb és nehezebben kivédhető is. Nem egyfajta reklámpszichológia, de aki ért hozzá, kommentben ossza meg velünk ismereteit!

 

Szörnyű, hogy mennyi módon próbálnak manipulálni bennünket. Ha nem figyelünk oda, ha egy percre is ellankad az értelmünk, rögtön ezer piócaként szívják (vérünk helyett ezúton) időnket és pénzünket. Kihasználják a természetes és ösztönös mechanizmusainkat (pl. érzelmek, kíváncsiság, szükséglet, tudatalatti vágyak, sikerorientáció, lelkiismeret, a jó benyomás kialakításának a vágya…)! Hasznot húznak úgy is, hogy kielégítik az emberek vágyait, hiszen azért a legtöbben szeretnek:

  • a kiváltságosok csoportjához tartozni
  • testileg-lelkileg egészségesnek lenni
  • elismertnek lenni
  • beolvadni a környezetbe
  • társakkal együtt lenni
  • mások dicséretét kivívni stb.

A gond csak az, hogy ezen a vágya mély bödöneit nem értékekkel töltik meg, hanem látszólagos eredményekkel (pl. milyen csoport az, ahová csak azért tartozom, mert ugyanazt fogyasztjuk?). Ezek álmegoldások, amivel mások kiszipolyozzák az embert.

Ennek megjelenési területei pedig változatosak: bevásárlócentrumok, termékbemutatók, utcai árusok, piac stb…

De nézzük a konkrét példákat:

 

A természetes kíváncsiságunkra hatnak, amikor ilyen címeket adnak, hogy „ne olvassa el”, „csak azoknak, akik sok pénzt akarnak szerezni…”, vagy amikor az újságban fejjel lefelé helyezik el a cikket. Sokan ugyan csak azért olvassák el, hogy megnézzék ki akarja átverni őket és mivel, de ők is potenciális vevővé válnak. Egyfajta versengés ez az apróhirdetések között, hogy benne legyenek abban a 10 hirdetésben, amit egy átlagos ember elolvas a százból. És ehhez mindenféle eszközt felhasználnak (betűtípusok, elhelyezések, ábrák…)

 

Persze sokan mosolyognak az olyan egyszerűbb trükkökön, mint pl. akció; -75%. Aztán ők is bemennek a boltba, s büszkén megvásárolják a leárazott terméket „háromezervalamennyiért” (megjegyzem 3999 Ft).

 

Sokan híres vagy szakmailag megbízható embereket vetnek be referanciaszemélyként. Ide tartozik a „10-ből 9 fogorvos ezt ajánlja” szlogen, vagy az, amikor egy sikeres sztár nyalja a fagylaltot, miközben a gyerekei idilli képként futkároznak körülötte. Könyörgöm, kit érdekel, hogy Liptai Klaudia is kálgont használ, és ezért olyan kiegyensúlyozottak a hétköznapjai?! Ha döntök és választok, akkor azt racionális elvek alapján teszem meg: ár és minőség aránya a lehetőségeimhez viszonyítva…

 

 

Ilyen nemes tulajdonságainkkal, mint pl. empátia, érzelmek és lelkiismeret is visszaélnek. Szegény koldus az éhhalál szélén lévő rákos kislányáról nyöszörög, s mikor odaadom a szendvicsem, morogva kidobja a kukába, és a kabátja alól előhúz egy pálinkásüveget, s jól megdönti a szájához tartva. Mindezt szeretik nagy tömegben megtenni, hiszen akkor az ember jó képet akar kialakítani magáról (főleg, ha ismerősökkel van).

 

Sokszor élnek az alternatívahiány feltüntetésével. Pl. „Ha önnek valami ilyesmire van szüksége, rendeljen most, mert a magyar piacon csak a mi termékünk van ebből.

 

Érzékelésünk, észlelésünk sajátosságait is kihasználják: a boltban szemmagasságba teszik a legfontosabb termékeket. Emlékezetünket megzavarják a bolt átrendezésével, így folyton végig kell mennünk 20 másik tejfölfajta mellett, mire megtaláljuk a szokásosat (azért az újak közül is „kipróbálunk” párat). A legfontosabb és ténylegesen szükséges fogyasztási cikkeket pedig a bolt végébe helyezik el, s mire odaérünk, már tele is a kocsi.

 

Én nem tudom, de akik ezt kitalálják, olyanok, mintha képzett szociálpszichológusok lennének, mert annyi hatásra tudnak építeni. Lehet, hogy ez ösztönös, vagy az is elképzelhető, hogy értelmiségi emberek eladják a tudásukat ilyen gonosz célra? Mindenesetre megnevezek pár szakkifejezést (értelmezést), amit bizonyára a kitalálók is ismernek:

a)      Szerepelvárások, konformista normakövetés: a reklámokban úgy mutatják be egy-egy csoport hétköznapját, hogy annak szerves része mondjuk a légkondícionáló. Így a csordaszellem miatt, minden városi polgárcsalád megveszi. Ez a konformista gyerekeknél még erősebb következményekkel jár.

b)      Identifikáció (=azonosulás): szeretne ő is olyan lenni, mint a befolyásolók, a közvetítők (akik ezt úgy használják ki, hogy sikeresnek, kiegyensúlyozottnak mutatják magukat)

c)      Pozitív érzelmi viszony a befolyásolóval: hát ezt jól ismerjük, amikor ismeretlen eladók agyonnyalnak bennünket és a gyerekeinkről érdeklődnek; de jólesik, és észre se vesszük, hogy a kialakult pozitív légkörben sokkal szívesebben vásárolunk, fogadjuk el az ajánlatokat

d)      A kommunikációs interakció trükkjei: pl. saját érdekei ellen érvel (látszólag); eljátssza, hogy nem akar bennünket befolyásolni; érzelmi hatásokat is bevet (pl. aljas módon arra kér a biztosító, hogy gondoljunk csak a rákos anyukánkra…); hangulatot kelt (fantáziavilágot rajzol nekünk arról, hogy milyen sikerünk lehet, ha mi is belépünk az üzletbe – s persze gondolatba szívesen el is utazunk, csak mielőtt visszatérnénk, már alá is írtuk a szerződést)

e)      A csoportnorma hangsúlyozása: még ha az embernek nincs is elköteleződése, akkor is a normának megfelelően cselekszik, mert nem szeret eltérni az átlagostól (mert akkor kinéznék)

f)        Csoporthoz való tartozás vágya: pl. „Tudom, hogy önök ezt nem engedhetik meg maguknak, ajánlok egy olcsóbbat” „De igen, szeretnék abba a csoportba tartozni, akik ezt megengedhetik maguknak, úgyhogy kérek egyet!

g)      Involváltág (=érintettség) és tevékenykedtetés: benne vagyok, cselekszem, kipróbálom (pl. termékbemutatón én is kipróbálom a szereket…)

h)      Társas környezet: pl. termékbemutatóra közös ismerősöket hívnak meg

 

Érdemes a jellemző nyelvi fordulataikat is összegyűjteni (ide is várunk további ötleteket): pl.

·        Nekem nagyon bejött.

·        Hidd el, sok lehetőség van benne.

·       

 

A leggusztustalanabb az egészben, hogy a leggyengébbekre csapnak le. A fiatal és a legyengült öreg „állatokat” ejtik el. Azaz a gyerekek és a nyugdíjasok a fő áldozatok között vannak. Az előbbi esetben azt használják ki, hogy a gyerek (és sok felnőtt) még nem rendelkezik objektív valóságészleléssel, önismerettel, ezért kiszolgáltatott az ilyen trükkökkel szemben. Sőt idejében nekilátnak ennek a munkának, hogy majd felnövésük után biztos fogyasztópiac legyenek. Fogyasztóvá nevelik őket. Azért az oktatás felfigyelt erre, és pl. a környezetismeret témakörei között 4. osztályban tanítják a reklámok negatív hatását. A nyugdíjasok pedig már nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel, ráadásul a romló szemével már nem látják a kis betűket. Így tőlük is el lehet szívni azt a kis nyugdíjat: ha nem is magának vesz, akkor az unokának…

 

És hogy mi a következménye (ami magában hordozza a problémát)? Az, hogy mesterségesen generál szükségletet. Az, hogy ezek következtében az ember megvesz /fogyaszt olyan dolgokat is, amire egyáltalán nincs szüksége (luxuscikkek). Persze ezek előállítása szintén nagy etikai és ökológiai rombolással jár (pl. gyermekmunkák, környezetszennyezés). És így ismét eljutunk a fogyasztói társadalom okozta globális válságig. NEGATÍV

 

Hirtelen felindulásból ennyi…

Címkék: függőség világ pszichológia szemét pesszimizmus realizmus fogyasztóitársadalom birtoklás

A bejegyzés trackback címe:

https://negativ.blog.hu/api/trackback/id/tr58101833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.