Negatív

A világ "miértjei" -re keressük a választ. Vitaindító rövidebb-hosszabb vezérfonálból kiindulva szeretnénk mindent megfejteni. Oldalunktól nem áll távol az emelkedettnek tűnő témák bolygatása sem, esetenként filozófikus tartalom is megjelenik. Talán az oldal jelszava lehetne a címben is szereplő Negatív szó is, ami kifejezi azt is, hogy nem vagyunk optimisták! Ebbe belefér a pesszimizmus és a realizmus, ami egybe is esik néha (sajnos). Olykor szomorú témákat ironikusan fejtünk ki, hogy ezzel viccessé és nyomatékossá tegyük azt.

Friss topikok

  • Jerome Moro: Nagativizmus – szüleim haláltáncára emlékeztet a szó. Anyám küldetésszerűen tagadott (negált, elle... (2012.02.05. 17:23) Konstruktív negativizmus
  • Felicitasz: Szerintem az anya és a gyerek érdekeit nem érdemes élesen elválasztani. Teljesen igazad van abban,... (2010.08.06. 22:34) Akik otthon akarnak szülni...
  • konnor: "Ugyanis ez a bajszos fiatalúr nem volt nagyszerű ember, de még csak jó költő sem (arról nem is be... (2010.03.18. 17:34) Petőfi Sándor, a legnyomibb, magyarnak tartott költő-szerűség
  • keksz*: Az jó, ha van ilyen program már alsósoknak (bár nem értem, hogy a tanítónénik maguk miért nem tudj... (2009.05.12. 12:07) Kire bízzuk a gyerekek tanítását?
  • vagy_-_vagy: Engedtessék itt meg egy önkényesen kiragadott idézet Kierkegaard eszmefuttatásából: "A nyelvben r... (2009.03.20. 17:45) Gyilkos szavak

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

ClustrMaps

Védjük az állatokat!

A tudomány ártalmas és felesleges

2007.06.20. 11:44 | mocsokdream | 2 komment

A mai világban, ahol a fejlődés uralkodik, érdekes helyzetben van a tudomány. Az össznépességhez viszonyítva kevesen művelik ezt a területet. Nevezhetjük ezeket az embereket értelmiségnek is, de ez egy kicsit furcsa kifejezés számomra, mert ismerek pár embert, akik kutatással foglalkoznak, és hát finoman fogalmazva nem nevezhetők értelmesnek. A lényeg, hogy van egy viszonylag kis réteg, aki ilyen-olyan kutatással foglalkozik a tudomány (itt azokra a területekre gondolok, amelyek természettudomány jellegűek) számos területén. Lényegében ez a réteg szolgálja ki azt az igényt, hogy a fejlődés biztosított legyen. Eredetileg a jó célt szolgálja. De természetesen vissza is lehet vele élni, mint mindennel.

    1) Ez az első pont nem lesz újdonság annak, aki egy kicsit is foglalkozott már az evolúcióval. A tudomány fejlődése kiszolgálja az embereket, bizonyos biztonsági szférát ad. Amint már említettem korábbi írásomban, ha valakit kiszolgálnak, az a valaki egyszerűsödik, egy fokkal primitívebb lesz. De ez csak akkor igaz, ha a kiszolgálás állandóvá válik, és ha még nem csinálta meg egyszer legalább az életében az adott ember. A kiszolgálás egyszerűsít, specializál minket. Kevesebb területen leszünk otthon az életben. Itt jön a képbe az evolúció: Ha fokozatosan primitívebb, egyszerűbb lesz az ember, ha a jelenlegi helyzetet figyelembe véve mindenre meglesz a szükséges reakciója, ha már a választás kényszere csak egy elemre korlátozódhat, akkor bekövetkezhet az evolúció természetes szelekciójának nevezett eseménye. Ugyanis minél jobban specializálódott egy faj az adott környezetéhez, annál inkább nagyobb a valószínűsége, hogy olyan természeti változás következik be, ami a faj legtöbb szervezet nem visel el, azaz elpusztul. A tudomány, ahogy már említettem, ezt a specializálódást egészíti ki. Miért is kutatunk, ha hosszútávon veszélyt jelent ez számunkra? A válasz igen egyszerű: A jobb életszínvonal miatt. De ez rossz. De ezt a pórnépnek nem lehet megmagyarázni, mert ők csak a saját érdekeikre gondolnak. Nem foglalkoznak azzal, hogy ez a személyes életük leegyszerűsödésével jár, azaz elértéktelenedésével. De valakinek ez kell, és ezt szolgálja ki a tudomány.

    2) Most vizsgáljuk meg azt, hogy miért jó a kutatónak, hogy kutathat. A válasz igen egyszerű, még ha sokszor el is vakítja a kutatót, semmire. Ez azért is érdekes kijelentés, mert én magam is néhanapján kutatással foglalkozom. De valljuk be ez egy meglepő kijelentés. Általában egy valamire való kutatónak van egy érdeklődési területe, amit részletesen elemezget, vizsgálgat. Sokszor elgondolkozok azon, amikor én mint kutató gondolkodok egyes problémákon, hogy minden mindennel összefügg. Nehéz azt a szeletet kivágni ebből a területből, amit teljesen racionálisan a végtelen kutatgatás esélye nélkül, lehet szemlélni. Szerintem lehetetlen is. Mert oké mondjuk sejtbiológus vagyok, értem hogyan működnek a sejtek a mikroszkópos szinten, de fogalmam sincs a fehérjék funkciójáról, a különféle vegyületeknek nem tudoma szerepét a sejtben. Csak pár fontos mozzanatot ismerek, mindent nem. A helyzet az, hogy a tudósok a részleteket külön-külön ismerik, de egybe nem. Mert az lehetetlen lenne. ezt könyű is belátni. Miért érdekes az a kis rész, amit vizsgálunk, ha úgy is tudjuk, hogy az egészet sosem fogjuk felfogni, megérteni? Márpedig az ember sajátja, hogy mindig a teljességre törekszik. Ez akárhogy is jelenik meg egy-egy kutatóban, de mindig van arra esély, hogy kutató lekileg összezuhanjon. Itt jegyezném meg, hogy a legtöbb tudós a 4 történelmi egyház valamelyikéhez tartozik, és komolyan is hisz benne. Igazuk is van, ha nem akarnak meghalni idegösszeroppanásban...

A fentiek végiggondolásából az derül ki, hogy a tudomány gyakorlatilag egy tök felesleges dolog. Miért is műveljük? Hobbi? Pénzkeresési lehetőség? Érdekesség? A társadalom kiszolgálása? Nem tudni, de az biztos, hogy felesleges és ártalmas...

Címkék: tudomány világ pesszimizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://negativ.blog.hu/api/trackback/id/tr100102402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jocó 2007.07.23. 04:39:39

Érdekes, amit irtál, komolyan el is gondolkodtatott, hiszen magam is kutató leszek, de szerintem nagyon erős csúsztatásokkal élsz. Kiváncsi vagyok, mi lehetett a motivációd, mikor ezt megírtad.

No de nézzük az érvelést konkrétan:
1) Ez egy óriási melléfogás. Az lehet, hogy az egyes emberek kevésbé lesznek életképesek, de az emberiség túlélési esélyei egyre nőnek. A tudomány révén az emberek megélhetnek a világűrben, a tengerek mélyén, etc. A tudománynak köszönhetően az ember ma valamennyi kontinensen jelen van és ha fogadást kellene kötni, hogy melyik földi faj marad fenn legtovább, én az emberre fogadnék.

2) Ez az érv a téma szempontjából irreleváns szerintem. Kit érdekel, hogy az adott foglalkozás művelője milyen motivációval rendelkezik? Miért kovács a kovács? Miért pék a pék? Miért pap a pap? Szerintem teljesen parttalan ezen gondolkodni. Ugyanakkor kiváncsi vagyok, milyen forrásból tudod, hogy a kutatók nagy része vallásos, illetve ha ez mégis igaz, akkor a kutatók mely rétegéről van szó.
Nem hinném, hogy a vallás megnyugtató válaszokat tud adni egy olyan elmének, mely megfelelő adag szkepticizmussal rendelkezik és hajlandó gondolkodni.

Szerintem a tudomány az egyetlen korrekt módja, hogy megismerjük mindazt, ami körülöttünk van.
1. A legalapvetőbb ellenvetés ezzel szemben, hogy vajon mi haszna van a megismerésnek. De ha igy gondolod, mondj egy dolgot, aminek haszna van.
2. A megismerésnek vannak egyéb módjai is, többek között a vallásos. De ne mondja senki, hogy évszázadokkal-évezredekkel ezelőtt élt eleink moráljai, világmagyarázatai, illetve néhány próféta transzban született gondolatai felsőbbrendűek a tudományos módszer által csiszolt elméleteknél.

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2007.07.23. 15:31:49

Kedves Jocó!
Előre leszögelem, hogy ez a kis írás pusztán elméleti. Próbáltam leírni egy olyan ember szemszögéből, aki mindent tisztán materialistán néz. Egy gondolati játék, és szerintem nem voltam szubjektív.
1) Itt írod, hogy melléfogás. Túlélési esélyek nőnek. Hát élőhelymennyiségben, fajtában nőnek, de nemcsak erről szól a tudomány. A fogadás meg érdekes dolog, bevallom az volt a legérdekesebb számomra, és meglepő volt, hogy az emberre saccoltál, mert én pont annak a pártján vagyok, hogy az ember a legéletképtelenebb. Nézzünk egy baktériumot. Elméletileg több baktériumfaj van a világon, mint ahány ember. A baktérium pedig iszonyatosan okos lény, vagy hát szaknyelven prokarióta. Én rájuk fogadnék.
2) Nos szerintem eme bejegyzésem elején ezt megmagyaráztam.
Vallásosság? Szerencsémre nagyon sok ilyen kutatóval, professzorral, stb találkoztam már életemben, illetve előadását hallottam. Mindegyiknél volt olyan érzésem, hogy vallásos. De ez az én tapasztalatom. Adatokat nem tudok pontosan, de valamilyen tanulmányt olvastam régebben.
De jogosnak érzem a kíváncsiságot, mert hát a kutató mindig nagyon ateistának tűnik...
Köszönöm a kommentet és sok sikert a kutatói pályához, ahol majd elképzelhető. hogy találkozunk!
üdv
mocsokdream