Negatív

A világ "miértjei" -re keressük a választ. Vitaindító rövidebb-hosszabb vezérfonálból kiindulva szeretnénk mindent megfejteni. Oldalunktól nem áll távol az emelkedettnek tűnő témák bolygatása sem, esetenként filozófikus tartalom is megjelenik. Talán az oldal jelszava lehetne a címben is szereplő Negatív szó is, ami kifejezi azt is, hogy nem vagyunk optimisták! Ebbe belefér a pesszimizmus és a realizmus, ami egybe is esik néha (sajnos). Olykor szomorú témákat ironikusan fejtünk ki, hogy ezzel viccessé és nyomatékossá tegyük azt.

Friss topikok

  • Jerome Moro: Nagativizmus – szüleim haláltáncára emlékeztet a szó. Anyám küldetésszerűen tagadott (negált, elle... (2012.02.05. 17:23) Konstruktív negativizmus
  • Felicitasz: Szerintem az anya és a gyerek érdekeit nem érdemes élesen elválasztani. Teljesen igazad van abban,... (2010.08.06. 22:34) Akik otthon akarnak szülni...
  • konnor: "Ugyanis ez a bajszos fiatalúr nem volt nagyszerű ember, de még csak jó költő sem (arról nem is be... (2010.03.18. 17:34) Petőfi Sándor, a legnyomibb, magyarnak tartott költő-szerűség
  • keksz*: Az jó, ha van ilyen program már alsósoknak (bár nem értem, hogy a tanítónénik maguk miért nem tudj... (2009.05.12. 12:07) Kire bízzuk a gyerekek tanítását?
  • vagy_-_vagy: Engedtessék itt meg egy önkényesen kiragadott idézet Kierkegaard eszmefuttatásából: "A nyelvben r... (2009.03.20. 17:45) Gyilkos szavak

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

ClustrMaps

Védjük az állatokat!

Szilveszteri újjászületés

2008.01.01. 22:22 | mocsokdream | 9 komment

Elmúlt a szilveszter!
Gyors helyzetjelentés, amit ilyenkor mindenki akar tudni:

Sok: - Mennyire basztál be?
Én: - Semennyire.
Sok: - Akkor nem is hánytál?
Én: - Nem, sőt nem is ittam.
Sok: - Akkor meg hogyan élvezted a bulit???
Én: - Anélkül is tudtam élvezni.
Sok: - Nanemááá?!

Nyílván sokak számára a hatalmas bulit, a hatalmas részegeskedést, a hatalmas, minél illegálisabb robbanószerkezeteket, az smsküldözgetést, esetleg még a himnuszt jelenti a szilveszter. Mégsem erről szeretnék beszélni/írni.


Alapvetően ebben a szilveszter-témában nekem a legérdekesebb az általános hagyomány, eszme, amit tulajdonképpen jelent ez az egész, a megújulás, az újjászületés. Újjászületünk, megváltozunk, fogadkozunk… Mindennek csak akkor van értelme, ha ezt őszintén tesszük (, mint úgy általában mindennek csak így van értelme.). Újjá tudunk születni? Szerintem nem.

Itt talán meg kellene először beszélni, hogy ki változik meg. Az Én. Mi az az én? Az én véleményem szerint az ember önmaga minden cselekedetével együtt, minden megnyilatkozásában, minden gondolatában. Az Én maga a múlt. A múlt pedig az idő tovaröppenéséből származó eredmény. Ami megváltoztathatatlan (legalábbis a tudomány mai állása szerint). Megváltoztathatatlan, de szerintem nem úgy kell hozzá állni, hogy megváltoztathatatlan, hanem hogy „már megtörtén, már nem tudom másképp tenni azt, amit akkor”. Megtörtént. El lehet azonban azon töprengeni, hogy miért úgy volt, ahogy volt. Viszont nincs értelme a „mi lett volna, ha?” kezdetű kérdéseknek. Át lehet gondolni a történéseket, mert abból tapasztalat szűrhető le. A leszűrt tapasztalat és a múlt együtt jelenti az Ént, az én filozófiai felfogásom szerint. Így ha azt kérdezzük magunktól, hogy a jövőben ki lesz az az Én, akkor nem tudunk egyértelmű választ adni, legfeljebb azt, hogy az addig eltelt időben folyamatos metamorfózist átélt és értékelt képződmény.

Tehát nem látjuk előre, hogy mivé fogunk válni. Legfeljebb akarhatunk valamivé válni. Változtatni akarunk egy-egy újjászületés kapcsán magunkon. Tudunk változtatni, de kitörölni valamit lehetetlen, mert nem tudod megváltoztatni a múltat. Mivel csecsemőkorodtól fogva fokozatosan térsz a tudatodhoz, válsz függetlenné, változol, körülmények vibráló váltakozásával te magad is változol, de a múltad nem. Ezért ott van mindig az a hátad mögött, és Te csak egyre kevesebbet tudsz magadon változtatni, mert egyre fogy az időd. És mivel az életed elején nem vagy döntőképes, a körülményeket nem tudod változtatni minden esetben, ezért nem Te döntöd el, hogy ki vagy, hanem az adott. Te csak változtatni tudsz picit rajta. Te csak el tudod dönteni, hogy mivé szeretnél válni.

Ez a valamivéválás pedig egy utat jelent, ami elindult valahonnan és valahova tart. Életútnak is nevezhetjük akár. Ahogy az ismert filmben: „Az otthon a hely, ahonnan származunk, és egyúttal az a hely is, ahová tartunk!” (Remélem, pontosan emlékszem az idézetre.) Itt az otthon az Én, a környezet, a cél együttese. Általános szlogen az életre, hogy értékes. Én is ezt mondom, de kiegészíteném azzal, hogy az életÚT az értékes, és ebben bennefoglaltatik a múlt és az elkövetkezendő jövő is. Az út megtétele a starttól a cél eléréséig az érték.

Újjászületés? Minek? Úgy sem tudsz újjászületni, legfeljebb csak megváltozni kell egy kicsit, de nem szabad elfelejteni, hogy honnan jöttél, és hogy hová tartasz, mert akkor egy fikarcnyit sem ér sem a változás, sem az életed, mert akkor az már nem lesz teljes.

(Egy csúnya szó.)

Címkék: szabadság filozófia pszichológia optimizmus realizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://negativ.blog.hu/api/trackback/id/tr94281451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mandula 2008.01.05. 22:14:30

Miért gondolod, hogy "Az Én maga a múlt. "? Szerintem, az Én a múlt, jelen, jövő együtt.
Szerinted van szabad akarat? Vajon mennyire megszabott egy ember sorsa? És mennyi az a pici, amit változtathat rajta? És vajon ezt tudatosan teszi? Vagy öntudatlanul, ösztönösen sodródik egy "starttól a cél" eléréséig?

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2008.01.05. 22:49:21

Húhh! Ez így egyszerre sok.
Egyelőre az első kérdésre válaszolok:
"Az Én maga a múlt." = "Az Én a múlt, jelen, jövő"
A fent felvázolt elméletben Neked is és nekem is igazam van. A jelen egy idő után múlttá válik, minden másodperc, pillanat jelen már a múlté. A jövőt pedig nem ismerjük, és ahogy megismerjük jelenné válik, majd múlttá, tehát ugyanaz a két állítás. Szerintem.

szabad akarat? Hát ez elgondolkodtató. Kicsit predestinációnak (eleve elrendelésnek) tűnt az írásom, de ha jobban belegondolok nem az. Bár leírom, hogy születésétől fogva bizonyos tényezőkhöz van kötve az ember. De csak azért , mert az elején még nincs döntőképes állapotban, de azzá válik (legalábbis a legtöbb/egy kevés ember). A születését nem tudja szabályozni, ezt nem magyarázom, hogy miért. De utána szerintem megjelenik a szabad akarat. De az én filozófiai felvázolásomban, felfogásomban beletartozik az Én-be a döntésképtelen állapot (pl.:csecsemőkor), így azt a múltbéli eseményt nem tudja megváltoztatni, tehát az Én része marad. Változni tud, de teljes változásra ebben az értelemben képtelen. Lelki megúlulásról beszélhetünk (pl.: maffiavezérből jótékony babtista lesz), de az éppen azért lesz értékesebb Én, mert egy hatalmas minőségi változáson megy keresztül, van viszonyítási alap.

Remélem, hogy érthetően írtam le, és örülök annak, hogy ez a szabad akaratos téma felvetődött, mert magam is elgondolkodtam ezen, és ígérem az elkövetkező napokban írni fogok a szabad akaratról. hm érdekes...

üdv
mocsokdream

Mandula 2008.01.06. 16:39:17

Szia mocsokdream!

Azt hiszem, jó úton járnak a gondolataid.
Ami a szabad akaratot illeti, magam sem tudom, hogy hova tegyem :). Ezzel kapcsolatban eltérő véleményeket olvastam, saját állásfoglalást pedig, még nem tudtam alkotni. És pont azért nem, mert úgy érzem, hogy néha, tudom a saját gondolataimmal befolyásolni a jövőm alakulását, néha pedig nem.
Madách-AZ EMBER TRAGÉDIÁJA-ban szintén megemlíti, hogy az ember, csak azt hiszi, hogy szabad akaratból teszi azt, amit tesz.
Másfél évvel ezelőtt, elkezdtem asztrológiát tanulni (és azt hittem, hogy ezt teszem szabad akaratomból). Egy alkalommal az órán felvetődött ez a téma. Az asztrológus, csak mosolygott. Azt mondta,nem szabad akaratomból vagyok itt. Amikor elkezdtem elemezni a saját születési képletemet, felvetődött bennem a kérdés : vajon biztos, hogy kell nekem ezzel foglalkoznom? Néha úgy éreztem, talán mégsem. Fél év múlva megszűnt az oktatás, az asztrológus részéről. A könyveimbe, néha, még beleolvasok, de biztos vagyok benne, hogy mégegyszer olyan szinten nem fogom tanulni. És azt hiszem, hogy ezt teszem szabad akaratomból :) vagy mégsem?

Üdv, Mandula

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2008.01.06. 17:46:14

Szia!

Nyílván az én véleményem is erről a dologról mg változni fog, és lehet, hogy nem szabad akaratomból:)
Az ember tragédiája kitűnő olvasmány. Szerintem nagyon jól felvázolja a jövőt, és mindenképp elér egy olyan pontig, amikor ki tudja mondani, hogy van valami cél, tehát nem csak bizonytalanság van, hanem cél is. ("Küzdj, és bízva bízzál!")
Ez az asztrológusos dolog meglepő számomra. A csillagképekkel nincs semmi bajom, mert kellemes időtöltés nézegetni őket, jómagam is ismerek néhány csillagképet egy barátom révén, de nem hiszem, hogy annyira hatna ránk a mozgásuk, állásuk stb:) ebbe nem szeretnék belefolyni, és nem szeretnélek megbántani stb, ezért csak röviden mondanám, hogy ezek a születési számolgatások, misztikum, meg stb csak humbuk. Ezek a dolgok általában úgy vannak kitalálva, hogy bármit ki lehessen belőlük olvasni. Mondhatnám példának, hogy Te csak azért kezdtél el kételkedni a saját odavalóságodban, mert a tanár megemlítette neked ezt a mondatot, és ez vezérelt végig, és akkor talán eljutunk oda, hogy szabad akaratodból döntöttél úgy, hogy elkezdtél járni a tanfolyamra, de nem szabad akaratodból tetted azt, hogy elmentél onnan:)
üdv
mocsokdream

Mandula 2008.01.06. 18:52:22

Szia!

Nem bántasz meg vele, ha más a véleményed mint az enyém. Különböző emberek vagyunk. Sőt, velem már az is előfordult, hogy ugyanarról a dologról, az idő múlásával, én is mást gondoltam.
Csak egy hozzáfűzni valóm van. Amit mindannyian tudunk. Pl. a Hold, a mozgásával, előidézi a tenger szintjének változását (apály, dagály).
Vagy, az 1999-es Napfogyatkozáskor, a madarak, egy kis időre, mind elcsendesedtek. Ezt magam is megtapasztaltam.

Üdv, Mandula

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2008.01.06. 19:49:36

A két példádat viszonylag egyszerűen mg lehet magyarázni:) A holdnak a tömegvonzása miatt van az apály és a dagály, a madarakat pedig nem tudom magyarázni, de tudom, hogy annak is teljesen jó magyarázata van. Én mondjuk egy olyan példát mondtam, ami vagy merő véletlenség, misztikum, vagy esetleg még fel nem tárt tudományos jelenség: A nők menstruációs ciklusa 28 naponta váltakozik, a Hold pedig ennyi idő alatt telítődik és fogy el. ezt kéne megmagyarázni :-)
Megelehetősen szkeptikus vagyok az ilyen kérdésekben...
üdv
mocsokdream

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.01.09. 21:37:11

Szabad akarat? He-he, jó dolog. Egyesel Istenben hisznek, mások meg a szabad akaratban (mint pl. én - én spec. két pofonegyszerű dolog miatt:
1. Ha valamit elszúrok, akkor nem akarom semmilyen sors könyvére, vagy semmilyen felsőbb hatalomra fogni. Akkor azt a valamit én szúrtam el, aztán remélem, hogy legközelebb hasonló esetben már tapasztaltabb leszek (vö.: jobban odafigyelek), és nem fogom elszúrni.
2. "Mert ez az egyetlen játék a városban" (Kurt Vonnegut talán az Időomlás című regényben)

Az meg hogy hova születsz, az tkp. szerencse kérdése. (Persze vegyük azt is figyelembe, hogy jelenleg már a posztmodernnek nevezett akármiben élünk - egyesek szerint -, de annyi mindenképp bizonyos, hogy az életutak individualizálódtak. (Nemtom láttátok-e a 'Hosszútávfutó magányossága' című filmet. Abban van egy jelenet, amikor a főhős apja meghal, és a srác bemegy az apja munkahelyére elintézni dolgokat, akkor a cég vezetője rögtön felajánlja neki, hogy felveszi az apja helyére és fizetésével. Na, hálistennek ezek az idők már elmúltak)
Visszatérve a körülményekhez: Mi a szerencse? Persze, van egy olyan része, amihez semmi közöd. Teszem azt, van-e ötösöd a lottón.
De sokszor szerencsésnek nyilvánítunk olyan embereket is, akik nem azok, csak sokkal jobban tudják kiaknázni az őket körülvevő környezetben lévő lehetőségeket...

Nem tudom érthető-e ez a második rész, mindenesetre valami olyasmire akarok kilyukadni, hogy amikor megkérdik tőlem, hogy mik a terveim mondjuk két hónap/év múlva, akkor általában azt szoktam felelni, hogy fogalmam sincs, először nézzük meg, hogy mik közül választhatok.

Na, jó, abbahagyom, mert lassan már én is belezavarodok.

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2008.01.09. 22:48:46

Szevasz Dúvad!
Jól közelíted meg a kérdést. Gyakorlatiasan igaz, de jól.
Első részhez: Ebben a cikkben tulajdonképpen az Én problémáját és önellentmondását boncolgattam a magam módján. "Ha valamit elszúrok, akkor nem akarom semmilyen sors könyvére, vagy semmilyen felsőbb hatalomra fogni. Akkor azt a valamit én szúrtam el, aztán remélem, hogy legközelebb hasonló esetben már tapasztaltabb leszek (vö.: jobban odafigyelek), és nem fogom elszúrni." - írod. Nos ezt a mondatot igazából az Én kérdésének szempontjából értelmezem én, de nyugodtan szólj, ha a szabad akaratra vonatkozik. Szóval Itt is igazad van:) Az írásomban azt fejtem ki, hogy a múltad is hozzátartozik a személyiségedhez, Énedhez. Ha elrontottál valamit, akkor az egy tapasztalat, és pont az történik, amit írok --> Történik veled valami, és Te azt elemzed, és a következőkben már kvázi jól cselekszel. No de, mi a különbség aközött, hogy rögtön jól cselekszel, vagy hogy először szarul csinálod? Szerintem nagyon sokminden. De csak egy szóval jellemezném a különbséget: az ÚT, másszval a tapasztalat, ami gazdagítja Éned.

második részhez: Én értettem, hogy mit akarsz mondani:)
üdv
mocsokdream

mocsokdream · http://negativ.blog.hu/ 2008.01.26. 10:38:34

Ehhez az Én-témához érdemes meghallgatni a Szélsőközép rádióadás második felét. Érdekes...

Letölthető: files.filefront.com/2008+01+24+Szls337kzp/;9504052;/fileinfo.html